1837. február 17-én halt meg Sobri Jóska a Bakony leghíresebb betyárja. Már saját idejében is romantikus miszticizmus övezte alakját, halála után pedig a legkülönfélébb mendemondák kaptak szárnyra életéről és a bakonyi betyárságról. Manapság több program és látnivaló őrzi emlékét a Bakonyban.
1. A bakonyi betyárság eredete
A betyárság a XIX. századra vezethető vissza. Legismertebb betyárjaink az Alföldön, Somogyban illetve a Bakonyban vertek tanyát. A betyárok főként a földnélküli zsellérek soraiból kerültek ki, de megtalálható volt köztük a sorozás elől menekülő, vagy éppen a katonaság soraiból dezertáló emberek is. A hatalom általi üldöztetésükből fakadt az irántuk táplált rokonszenv a társadalom tagjaitól, azonban a valóságban nagy részük közönséges bűnöző volt.
2. Sobri Jóska korai évei
Sobri Jóska születésének és származásának körülményei is a homályba vésznek. Egyesek szerint a Vas megyei Endrődön született és nevelkedett Pap József néven. Istenfélő nevelést kapott kisbojtárként, de rossz társaságba keveredett majd két év börtönre ítélték disznólopásért. Börtönévei alatt alakult át a legendás Sobri Jóskává, itt tanult meg írni és olvasni is, megszerette a díszes, cifra ruhákat és a foglárnét is elcsábította. Szabadulásának körülményeiről is több történet született. Az egyik szerint a foglárné segített neki a szökésében míg mások szerint letöltötte büntetését.
3. Sobri börtönévei után
Ami biztos, hogy szabadulása után ismét gondja akadt került a törvénnyel. 1835-ben Fényes Istók nevű társával kirabolták a kolomposi juhászt. Társát elfogták és felakasztották ő azonban elmenekült és a bakonyi erdők sűrűjébe bevetve magát bujdosni kezdett a törvény elől. Idővel több törvényen kívüli és lecsúszott nemes is csatlakozott hozzá bandát alkotva és a Bakonyon kívül a környező vármegyékben portyáztak, gazdag kereskedőket és gazdákat fosztottak ki. Sobri vesztét az okozta, hogy a köztiszteletben álló Hunkár Antal ezredest szemelte ki áldozatául. Az ezredes házában egy fillért sem hagytak, Hunkár pedig személyesen a királynál tett panaszt ellene.
4. Sobri Jóska bukása
A királyi udvar száz arany vérdíjat tűztek ki, fejére nem csak a pandúrok de a királyi katonaság emberei is szemet vetettek. Sobri Jóskát végzete Lápafőnél érte utol. Szabályos csata alakult ki Sobri bandája és az ellene vezényelt csapatok között. Sobri látván reménytelen helyzetét saját maga ellen fordította fegyverét és szíven lőtte magát.
5. A bakonyi betyárság emlékezete
A Sobri Jóska köré szerveződött legendák és mendemondák egy Robin Hood szerű figura képét tárják elénk. Nem ölt, mindig csak a gazdagoktól és a tehetősebbektől vett el és ebből visszaadott a szegényebbeknek. Sőt arra is volt példa, hogy áldozatának adott vissza abból amit tőle harácsolt. A győri káptalan pénzét a kónyi kasznártól lopta el, ám hét ezüst evőeszközt visszajuttatott a családnak, ezzel táplálva a róla kialakult képet.
A bakonyi betyárok emlékét is sokféle látnivaló őrzi a Bakonyban. Sobri Jóska barlangja a Kelet-Bakonyban található festői Gaja-szurkoban tekinthető meg, Kislődön Sobri Jóska Kalandparkot látogathat meg az ember. Sobri Jóska élete és a bakonyi betyárság ihlette a kovászos bucis, marhahúspogácsás Betyár burgerünket. Ha más bakonyi legendák is érdekelnek ajánljuk figyelmedbe Bakonyi Legendák – A 24 fejű sárkány írásunkat. További Bakonyi látnivalók.
