Bakonyi legenda sorozatunk soron következő részében újabb Balaton keletkezéstörténetet mutatunk be, hiszen a Balaton és környéke nem csak Magyarország egyik legszebb és legnépszerűbb kirándulóhelye telis-tele látnivalóval, de számtalan legenda otthona is. Emellett kedveskedünk azoknak is akik a Bakonyba látogatva egy kis rettegésre vágynak. Szó lesz tehát a Haláp-hegy legendájáról, egy elátkozott kastélyról és egy szellem faluról!
A Haláp hegy keletkezésének legendája:
Az első bakonyi legenda a Balatonhoz kötődik. A történetek szerint réges-régen a Balaton menti erdők mélyét óriások lakták. Szelíd, jámbor óriások voltak ám ha haragra gerjedtek, dühük nem ismert határokat. Lépéseik olyan súlyosak voltak, hogy források fakadtak nyomukban, fákat csavartak ki sétálás közben.
Évezredek alatt azonban kihaltak eme óriások egyik utolsó képviselőjüket Balatonnak hívták. Balatonak egy szem leánya volt Haláp, ketten éldegéltek együtt egy sziklavárban. Haláp nagyon magányos volt egyedüli óriás gyermekként, édesapja Balaton próbált mindent megadni gyermekének, de egyre csak boldogtalanabb lett. Mindez azonban megváltozott amikor egy szép napon Haláp találkozott egy emberrel, Csillával akivel összebarátkozott. Csilla mesélt neki milyen az élet az emberek között, lent a völgyben. Ketten jó barátok lettek, azonban Csilla is visszavágyott az emberek közé. Amikor a keresésére induló csapat hangját meghallotta az erdőben, rájött mennyire hiányzik neki régi élete. Haláp hiába kérlelte a lányt, maradjon vele a lány visszaszökött az emberek közé. Haláp nem bírta feldolgozni barátja elvesztését, ezért öngyilkos lett, levetette magát egy magas szikláról.
Balaton egy hatalmas sziklával szeretett volna emlékhelyet emelni drága lányának, azonban amikor felemelte a kősziklát az maga alá temette testét. A szikla helyéről forrás fakadt, melyből a víz az alant elterülő völgybe zúgott, feltöltve azt. Egyesek szerint így keletkezett a Balaton és így keletkezett a sokak szerint koporsóra emlékeztető Haláp-hegy.
Az elátkozott bakonyi Fekete-kastély legendája:
Balatoneredics külterületén, mégsem eldugva a látogatók elől áll a Fekete-kastély. A Nedeczky család építette a 18.században, nevét pedig a fal színezetéről kapta, mely fénykorában fekete volt, az idő vasfoga azonban megkoptatta a vár szépségét.
A fekete szín azonban más, vészjósló jelentést is kapott, amikor egymást érték a különös történések a vár lakóival. Az első bizonyítható eset 1912-ben történt, a kastély szakácsnőjét találták holtan a kastélyban, a tettes pedig a nő féltékeny barátja volt. Két év múlva a vár akkori tulajdonosa, Nedeczky Jenő lett öngyilkos a falakon belül. A történeteknek gyorsan híre ment, ezért a tulajdonosok szerettek volna minél előbb túladni az ingatlanon. Vág Jenőt 1928-ban érte utol a sors, amikor feleségét egy másik férfival találta a kastélyban és saját maga vetett véget életének. A hölgy később újabb férfi halálát okozta, amikor vőlegénye megtudta hogy jegyese más férfit szeret. A legutolsó férfi viszont átejtette a nőt, teljes vagyonával együtt távozott. A II. világháború alatt egy miniszteri főtanácsos élt a kastélyban, azonban nem az volt aminek látszott: kettős ügynök volt, egyszerre kémkedett a németeknek és a szovjeteknek is. Amikor erre fény derült öngyilkos lett.
Az épület ma üresen, elhanyagolva áll. A legendák szerint az itt elhunytak szellemei kísértik a kastély tulajdonosait, hogy ne lehessen nyugtuk.
Zsörk a szellemfalu legendája:
Az utolsó bakonyi legenda egy eldugott kis falucskához, Zsörkhöz kötődik. Zsörkre nem vezet semmilyen út, a turistaösvények is félve kerülik el, pedig a kis falu érdekes látvány lehet. Mintha megállt volna benne az idő. Voltaképpen ez igaz is, hiszen az eldugott falucskában ma már senki sem lakik, minden ugyanúgy áll ahogy a falu lakói évekkel ezelőtt elhagyták. A falucskát meg lehet “közelíteni” Pápateszér és Bakonyszücs felől is, amennyiben az időjárás is engedi. Egy nagyobb esőzés is elég ugyanis hozzá, hogy az ide vezető ösvények járhatatlanok legyenek. A falu először a törököknek köszönhetően néptelenedett el, majd később a 18. században újra élet költözött a területre, hála az Esterházy-családnak, akik uradalmuk részévé tették a térséget. A falu az 1990-es években halt ki utoljára, s azóta is némán álldogál a területen. Utcácskái fölött a gaz vette át a hatalmat, megmaradt épületen kúszónövények telepedtek meg.
A magányos házak némelyikében minden pont ugyanúgy áll, mint amikor a lakók végleg elköltöztek onnan. Zsörk egy kis ablak a múltra, egy szellemfalu ami fölött megállt az idő.
A Bakony vadregényes tájai sok-sok legendát rejtenek még. A Bakony fővárosa Zirc és azon belül pedig a Bakonycentrum sok szeretettel várja a kalandra éhezőket.