A Haláp hegy keletkezésének legendája:

Az első bakonyi legenda a Balatonhoz kötődik. A történetek szerint réges-régen a Balaton menti erdők mélyét óriások lakták. Szelíd, jámbor óriások voltak ám ha haragra gerjedtek, dühük nem ismert határokat. Lépéseik olyan súlyosak voltak, hogy források fakadtak nyomukban, fákat csavartak ki sétálás közben.

Évezredek alatt azonban kihaltak eme óriások egyik utolsó képviselőjüket Balatonnak hívták. Balatonak egy szem leánya volt Haláp, ketten éldegéltek együtt egy sziklavárban. Haláp nagyon magányos volt egyedüli óriás gyermekként, édesapja Balaton próbált mindent megadni gyermekének, de egyre csak boldogtalanabb lett. Mindez azonban megváltozott amikor egy szép napon Haláp találkozott egy emberrel, Csillával akivel összebarátkozott. Csilla mesélt neki milyen az élet az emberek között, lent a völgyben. Ketten jó barátok lettek, azonban Csilla is visszavágyott az emberek közé. Amikor a keresésére induló csapat hangját meghallotta az erdőben, rájött mennyire hiányzik neki régi élete. Haláp hiába kérlelte a lányt, maradjon vele a lány visszaszökött az emberek közé. Haláp nem bírta feldolgozni barátja elvesztését, ezért öngyilkos lett, levetette magát egy magas szikláról.

Balaton egy hatalmas sziklával szeretett volna emlékhelyet emelni drága lányának, azonban amikor felemelte a kősziklát az maga alá temette testét. A szikla helyéről forrás fakadt, melyből a víz az alant elterülő völgybe zúgott, feltöltve azt. Egyesek szerint így keletkezett a Balaton és így keletkezett a sokak szerint koporsóra emlékeztető Haláp-hegy.

Az elátkozott bakonyi Fekete-kastély legendája:

Balatoneredics külterületén, mégsem eldugva a látogatók elől áll a Fekete-kastély. A Nedeczky család építette a 18.században, nevét pedig a fal színezetéről kapta, mely fénykorában fekete volt, az idő vasfoga azonban megkoptatta a vár szépségét.

A fekete szín azonban más, vészjósló jelentést is kapott, amikor egymást érték a különös történések a vár lakóival. Az első bizonyítható eset 1912-ben történt, a kastély szakácsnőjét találták holtan a kastélyban, a tettes pedig a nő féltékeny barátja volt. Két év múlva a vár akkori tulajdonosa, Nedeczky Jenő lett öngyilkos a falakon belül. A történeteknek gyorsan híre ment, ezért a tulajdonosok szerettek volna minél előbb túladni az ingatlanon. Vág Jenőt 1928-ban érte utol a sors, amikor feleségét egy másik férfival találta a kastélyban és saját maga vetett véget életének. A hölgy később újabb férfi halálát okozta, amikor vőlegénye megtudta hogy jegyese más férfit szeret. A legutolsó férfi viszont átejtette a nőt, teljes vagyonával együtt távozott. A II. világháború alatt egy miniszteri főtanácsos élt a kastélyban, azonban nem az volt aminek látszott: kettős ügynök volt, egyszerre kémkedett a németeknek és a szovjeteknek is. Amikor erre fény derült öngyilkos lett.

Az épület ma üresen, elhanyagolva áll. A legendák szerint az itt elhunytak szellemei kísértik a kastély tulajdonosait, hogy ne lehessen nyugtuk.

Zsörk a szellemfalu legendája:

Az utolsó bakonyi legenda egy eldugott kis falucskához, Zsörkhöz kötődik. Zsörkre nem vezet semmilyen út, a turistaösvények is félve kerülik el, pedig a kis falu érdekes látvány lehet. Mintha megállt volna benne az idő. Voltaképpen ez igaz is, hiszen az eldugott falucskában ma már senki sem lakik, minden ugyanúgy áll ahogy a falu lakói évekkel ezelőtt elhagyták. A falucskát meg lehet “közelíteni” Pápateszér és Bakonyszücs felől is, amennyiben az időjárás is engedi. Egy nagyobb esőzés is elég ugyanis hozzá, hogy az ide vezető ösvények járhatatlanok legyenek. A falu először a törököknek köszönhetően néptelenedett el, majd később a 18. században újra élet költözött a területre, hála az Esterházy-családnak, akik uradalmuk részévé tették a térséget. A falu az 1990-es években halt ki utoljára, s azóta is némán álldogál a területen. Utcácskái fölött a gaz vette át a hatalmat, megmaradt épületen kúszónövények telepedtek meg.

A magányos házak némelyikében minden pont ugyanúgy áll, mint amikor a lakók végleg elköltöztek onnan. Zsörk egy kis ablak a múltra, egy szellemfalu ami fölött megállt az idő. 

A Bakony vadregényes tájai sok-sok legendát rejtenek még. A Bakony fővárosa Zirc és azon belül pedig a Bakonycentrum sok szeretettel várja a kalandra éhezőket. 

The post Bakonyi legenda – Haláp-hegy és a bakonyi szellemek appeared first on Bakonycentrum.

Tűztorony

A veszprémi Tűztorony (ahogy korábban hívták Világítótorony) egyike Veszprém városának legjellegzetesebb jelképeinek. A torony a veszprémi vár déli részében magasodik 48 méter magasan a város fölé. A Vigyázótorony alsó része már IV. Béla idejében is létezett, feltehetőleg egy vártorony részét képezte. Amikor I. Lipót császár parancsba adta, hogy az összes magyar erődítményt rombolják le, csak azért menekülhetett meg, mert már ekkor is fontos tűzvédelmi szerepe volt. A toronyról ugyanis be lehet látni az egész várost és a szeles Veszprémben egy-egy fellobbanó tűz gyorsan tovább tudott terjedni. A Tűztorony csúcsán a magyar címer kapott helyet, melyet 1950-1980 között a vörös csillagra kellett cserélni, az 1989-ben kibontakozó rendszerváltozáskor az eredeti címert helyezték vissza a csúcsra.

Hősök Kapuja Látogatóközpont

A veszprémi Hősök Kapuját 1930-ban emelték az 1848/49-es forradalom és szabadságharc, az I. és II. világháború és az 1956-os forradalom és szabadságharc veszprémi hőseit és eseményeit meséli el. 2014-től a Látogatóközpont megnyitotta termeit közöttük az Emlékező terek- a hely emlékezete című állandó tárlattal is.

Kittenberg Kálmán Növény – és Vadaspark

Az Állatkertet mindössze 5 hónap alatt építették meg, a néhai szeméttelep helyén az ország harmadik állatkertjeként. Névadója Kittenberg Kálmán neves Afrika kutató volt. Az állatkert 32 és fél hektáron tárja elénk a természet csodáit, két helyszínen a Fejes-völgyben illetve a szomszédos Gulya-völgyben. Az állatkertben a vadállatok bemutatása mellett nagy hangsúlyt fektetnek a természet és állatvédelem fontosságára, az erre való oktatásra, az iskolásokat nyári táborokkal illetve szabadtéri oktatóprogramokkal várja. A Kittenberg Kálmán Növény – és Vadasparkban a látogatók tematikus házakat látogathatnak meg ahol megismerhetnek az egzotikus állatokkal illetve a 2016-ban megnyílt Dinó Parkban pedig Magyarország legnagyobb dinoszaurusz-kiállítását tekinthetik meg az érdeklődők.

Dubniczay-palota

Az 1751-ben Dubniczay István kanonok által épített lakóház a veszprémi kései barokk építészet egyik emléke. Az évszázadok során többször átépített épület feltárásának során kazamaták, istállók, várfal és ágyúbástya nyomaira bukkantak. A palota pincéjében lehet megtekinteni azt a különleges tárlatot, melyben az érdeklődők írott, karcolt, monogramos tetőcserepeket láthatnak. A téglagyártás  eszközeit és az agyag alapú építési anyagokat is bemutatja a kiállítás a római kortól napjainkig.

I. István Király és Gizella királyné szobra

A veszprémi látnivalók listánk felsorolt utolsó nevezetessége I. István király és Gizella királyné szobor együttesét Szent István halálának 900. évfordulójának alkalmával, 1938-ban állítottak fel, a szobrokat Ispánki József alkotta meg. A helyiek által Világvégének nevezett kilátópontról rendkívüli panoráma nyílik Veszprém városára.  

Veszprém 2023-ban Európa kulturális fővárosa lesz, és szép imázsfilm is készült ennek apropóján, de nem érdemes addig várni a meglátogatásával. Amennyiben Veszprémbe készültök, mindenképpen nézzetek be Bagolyvár Fogadónkba, hiszen alig fél órányi autóútra Veszprémtől várunk titeket, kedvezményes szálláslehetőségekkel, kemencés bakonyi tájjellegű ételekkel!

The post Veszprémi látnivalók, melyeket kár lenne kihagynod! appeared first on Bakonycentrum.

1837. február 17-én halt meg Sobri Jóska a Bakony leghíresebb betyárja. Már saját idejében is romantikus miszticizmus övezte alakját, halála után pedig a legkülönfélébb mendemondák kaptak szárnyra életéről és a bakonyi betyárságról. Manapság több program és látnivaló őrzi emlékét a Bakonyban.

1. A bakonyi betyárság eredete

A betyárság a XIX. századra vezethető vissza. Legismertebb betyárjaink az Alföldön, Somogyban illetve a Bakonyban vertek tanyát. A betyárok főként a földnélküli zsellérek soraiból kerültek ki, de megtalálható volt köztük a sorozás elől menekülő, vagy éppen a katonaság soraiból dezertáló emberek is. A hatalom általi üldöztetésükből fakadt az irántuk táplált rokonszenv a társadalom tagjaitól, azonban a valóságban nagy részük közönséges bűnöző volt.

2. Sobri Jóska korai évei

Sobri Jóska születésének és származásának körülményei is a homályba vésznek. Egyesek szerint a Vas megyei Endrődön született és nevelkedett Pap József néven. Istenfélő nevelést kapott kisbojtárként, de rossz társaságba keveredett majd két év börtönre ítélték disznólopásért. Börtönévei alatt alakult át a legendás Sobri Jóskává, itt tanult meg írni és olvasni is, megszerette a díszes, cifra ruhákat és a foglárnét is elcsábította. Szabadulásának körülményeiről is több történet született. Az egyik szerint a foglárné segített neki a szökésében míg mások szerint letöltötte büntetését.

3. Sobri börtönévei után

Ami biztos, hogy szabadulása után ismét gondja akadt került a törvénnyel. 1835-ben Fényes Istók nevű társával kirabolták a kolomposi juhászt. Társát elfogták és felakasztották ő azonban elmenekült és a bakonyi erdők sűrűjébe bevetve magát bujdosni kezdett a törvény elől. Idővel több törvényen kívüli és lecsúszott nemes is csatlakozott hozzá bandát alkotva és a Bakonyon kívül a környező vármegyékben portyáztak, gazdag kereskedőket és gazdákat fosztottak ki. Sobri vesztét az okozta, hogy a köztiszteletben álló Hunkár Antal ezredest szemelte ki áldozatául. Az ezredes házában egy fillért sem hagytak, Hunkár pedig személyesen a királynál tett panaszt ellene.

4. Sobri Jóska bukása

A királyi udvar száz arany vérdíjat tűztek ki, fejére nem csak a pandúrok de a királyi katonaság emberei is szemet vetettek. Sobri Jóskát végzete Lápafőnél érte utol. Szabályos csata alakult ki Sobri bandája és az ellene vezényelt csapatok között. Sobri látván reménytelen helyzetét saját maga ellen fordította fegyverét és szíven lőtte magát.

5. A bakonyi betyárság emlékezete

A Sobri Jóska köré szerveződött legendák és mendemondák egy Robin Hood szerű figura képét tárják elénk. Nem ölt, mindig csak a gazdagoktól és a tehetősebbektől vett el és ebből visszaadott a szegényebbeknek. Sőt arra is volt példa, hogy áldozatának adott vissza abból amit tőle harácsolt. A győri káptalan pénzét a kónyi kasznártól lopta el, ám hét ezüst evőeszközt visszajuttatott a családnak, ezzel táplálva a róla kialakult képet.

A bakonyi betyárok emlékét is sokféle látnivaló őrzi a Bakonyban. Sobri Jóska barlangja a Kelet-Bakonyban található festői Gaja-szurkoban tekinthető meg, Kislődön Sobri Jóska Kalandparkot látogathat meg az ember. Sobri Jóska élete és a bakonyi betyárság ihlette a kovászos bucis, marhahúspogácsás Betyár burgerünket. Ha más bakonyi legendák is érdekelnek ajánljuk figyelmedbe Bakonyi Legendák – A 24 fejű sárkány írásunkat. További Bakonyi látnivalók.

The post Bakonyi Legendák – Sobri Jóska és a bakonyi betyárság appeared first on Bakonycentrum.

Kempingezés ősszel, kutyával

Ősszel amíg langyos az idő, és az éjjel sem csikorog még a fagy, nem kell a padlásra száműzni a családi sátort! Sőt! Jó családi program lehet a kempingezés a szabadban. De mi történjen akkor, ha nem szeretnénk négylábú kedvencünket a szomszédunk, vagy barátaink gondjaira bízni, hanem szeretnénk együtt eltölteni a szabadban értékes időt. Következzen néhány szempont amire érdemes odafigyelni, a kutyás kempingezés tervezése során.

1. Kutyabarát kemping:

Nem minden kempingezőhely kutyabarát kemping. A kempingezőhelyek tulajdonosai dönthetnek arról, hogy engedélyezik-e házi kedvencek beengedését a kempingterületre. A Bakonycentrumnál kutyabarát kempinglehetőségekkel várjuk kikapcsolódni váró vendégeinket, ahol a gazdi és a kis kedvenc is együtt tud pihenni.

2. Kedvencünk állapotfelmérés:

A kutyás kempingezés elengedhetetlen feltétele kedvencünk egészségügyi alkalmassága. Amikor kirándulni indulunk ne feledkezzünk meg kutyánk oltásairól. Ha olyan helyre megyünk ahol külön oltás megléte szükséges, mindenképpen szerezzük azt be számára. Vigyük magunkkal kedvencünk oltási könyvét, melyben azonnal látható hogy milyen vakcinák kerültek eddig beadásra, amennyiben ezt hatósági ellenőrzés során igazolnunk kell. Ne felejtsünk el kutyáink részére elsősegély készletet is csomagolni.

3. A kutya állandó társ a kirándulás során:

Amennyiben kutyás kempingezést tervezünk, ne felejtsük el hogy olyan programokat szervezzünk melyekbe négylábú társunkat is bevonjuk. Ne hagyjuk magára a táborhelyen, vagy bezárva az autóba ( ez több szempontból is veszélyes!) hanem vigyük magunkkal erdei túránkra, vagy menjünk el közösen úszni is. A többi táborozó nyugalmát is zavarhatjuk ha kutyusunk egyedül hagyjuk a táborhelyen.

4. Kutya póráz és biléta

Kutyás kempingezés során jól eső érzés lehet a szabadban elengedni kutyánkat, hogy kedvére futkorásszon és élvezze a nyitott teret, azonban nem ajánlatos csak úgy szabadon engedni kedvencünket. A legnyilvánvalóbb oka ennek az, hogy ha nincs kiképezve arra hogy vezényszóra visszajöjjön hozzánk, nagy az esélye hogy elszaladjon.
Egy másik indok pedig az hogy megvan az esélye annak is, hogy a szabadban találkozunk más túrázókkal akiket esetleg zavarhat vagy megijedhet kedvencünktől. Kis társunknak mindenképpen szerezzünk be (ha eddig még nem tettük) chipet, illetve nyakörvére bilétát melyen a neve mellett a mi elérhetőségeinket is feltüntetjük szükség esetén.

5. Kutyás kempingezés sátorral

Mindenképpen érdemes olyan sátorral készülni a túrázásra, melyben családtagjaink mellett kutyusunk is elfér velünk. Dönthetünk amellett is hogy éjszakára a szabad ég alatt hagyjuk őt, de ebben az esetben szükséges megkötni az állatot nehogy az éj leple alatt elszökjön tőlünk. Amennyiben kedvencünk nincs hozzászokva ahhoz hogy megkötve legyen, mindenképpen nagyobb sátor javasolt.

6. Hidratálás

Nemcsak számunkra de kedvencünk számára is szükséges ivóvizet pakolnunk, főleg ha nyáron indulunk túrázni együtt. Ne engedjük hogy kutyánk a szabadban található forrásokból igyon, azt pedig semmiképpen se hogy sós vizet fogyasszon.

7. Higiénia

Mindenképpen pakoljunk kutyánk tisztogatására fésűt, illetve készüljünk fel arra is hogy az egész napos kirándulás után meg kell fürdetnünk őt. Ezen felül legyen nálunk kutyaürülékes zacskó, hiszen a természetben is fel kell takarítanunk kedvencünk után.

8. Kutyás kempingezés végszó

A fenti tippek/trükkök segítségével fel tudunk készülni kutyás kempingezésünkre. A közös kirándulás ugyan tervezést igényel, de örök életre szóló élményeket szerezhetünk vele nemcsak magunknak de kis kedvencünknek is. A Bakony ősszel is rengeteg lehetőséget tartogat a kirándulások kedvelőinek. Tekintsd meg kirándulóközpontunk nyújtotta egyéb szálláslehetőségeinket.

The post Kutyás kempingezés: mi az amit tudni érdemes? appeared first on Bakonycentrum.

A Balaton keletkezésének legendája

Nem ritka eset, hogy egy –egy természeti jelenségre többféle eredetlegenda is keletkezik. Nincs ez másképpen a Balatonnal sem. Ezek a bakonyi legendák és mendemondák a helyiek emlékezetében élnek és generációkon át öröklődnek apáról fiúra, anyáról leányra. Egyszerű és szórakoztató történetek ezek, melyek szájhagyomány útján terjedtek és talán terjednek a mai napig is.

A Balaton keletkezésére tehát több legenda is született. Az óriásokon kívül sárkányoknak tulajdonítják legnagyobb tavunk létrejöttét. Nem tudni hogy az óriások és a sárkányok egyszerre éltek-e és valóban kinek köszönhetjük a Balaton és a környező hegyek létezését, de talán nem is fontos. A monda szerint a Bakony erdejében egy 24 fejű sárkány élt réges-régen. Minden feje egy lányt követelt magának eledelül, minden egyes nap a környező falvakból, rettegésben tartva ezzel a helyieket. Mivel senki sem mert szembe szállni a rettentő sárkánnyal, a helyiek vérző szívvel ám de engedelmeskedtek a zsarnoknak. A sárkány étvágya pedig nőttön nőtt.

A vidék legerősebb férfija

Egy napon a vidék legerősebb férfijának mondott Balatonnak a jegyese került sorra. Balatonnak azonban esze ágában sem volt átengedni szerelmét a sárkánynak. Elbújtatta a Badacsony sűrű erdejében, és napokig sikerült is megóvni őt a sárkánytól. Az éhes sárkány üvöltése betöltötte a Bakony erdejeit, dühe napról napra nőtt, ahogy jussát követelte, nem hagyva békét a környék lakóinak. A tizenharmadik napon előbújt barlangjából és tüzet okádva a földet kezdte kaparni hatalmas körmeivel, követelve a neki járó fiatal leányt. Kaparásai nyomán forrás fakadt a völgyben és egy nap alatt az tóvá duzzadt  mélységes dühének nyomában. Balaton megelégelte a sárkány dühöngését, szablyát ragadott és kiállt a sárkány ellen harcolni. Balaton hősiesen küzdött a sárkánnyal, csatájuk napokig tartott. Balaton minden egyes fejet egyenként vágott le a sárkány nyakáról, azonban az utolsó fejjel együtt ő is az újdonsült tóba hullott. Látva szerelme halálát jegyese is a habokba vetette magát.

A helyiek a hősies férfi tiszteletére Balatonnak nevezték el az újdonsült tavat. A hatalmas csata után pedig Balaton és mátkája tiszteletére a Bakonycentrumban óriási lakomát rendeztek.  A sárkányok eltűntek de a bakonyi legendák ma is velünk élnek.

The post Bakonyi Legendák – A 24 fejű sárkány appeared first on Bakonycentrum.