A zirci Apátság nagyban meghatározza a város történelmét, városképét és turisztikáját is, egészen megépítéséig visszanyúlóan!
Az Apátság tornyai már messziről jól kivehetőek, így egyfajta irányadónak is tökéletes, ha erre járunk. Emellett, ha valaki az épület előtt áll és teljes valójában megpillantja azt, rögtön magával ragadja gyönyörű látványa.
A következőkben ezen emblematikus épületet ismerhetjük meg egy kicsit közelebbről!
Történelem
Zirc városának történelme összekapcsolódik az Apátságéval. A templom megépülése előtti időkből egyetlen feljegyzésben említik meg Zircet. A Képes Krónika szerint 1060-ban I. András király megsebesült a bakonyi erdőkben és a zirci udvarházba hozták. A király itt is halt meg, hamvai pedig a tihanyi Apátság altemplomába kerültek, itt helyezték örök nyugalomra!
1182-ben alapították a zirci Apátságot, mint a ciszterci rend magyarországi központját. A hatalmas méretű épületegyüttes eredetileg késő román-korai gót stílusú volt. Az Apátságot a török időkben lerombolták, és a várossal egyetemben el is néptelenedett, nagyjából 150 évre. Később újjáépült, ekkor már barokk stílusban, mai is ezt a formáját láthatjuk! A templomban található Imre királyunk oltáralapító emlékköve!
Érdekességek
Az Apátság egyik építészeti érdekessége, hogy minden oszlopa fából készült, ennek ellenére mégis az összes úgy tűnik, mintha gyönyörűen megmunkált márványfelület lenne! A korabeli mesterek rendkívül technikás és precíz munkát végeztek.
Az Apátság attól függetlenül, hogy barokk stílusban épült mégsem hasonlít, a legtöbb barokk stílusú templomoz. Ha egy barokk templomra gondolunk, rögtön egy nagyon díszes épület jut eszünkbe, hiszen a legtöbb ilyen is! Ezzel szemben a zirci Apátságon belül sokkal kevesebb díszítés található, talán ez adja a templom különleges atmoszféráját.
A zirci Apátság 1982-ben, alapításának 800 évfordulóján megkapta a pápától a „basilica minor” (kisebb bazilika) rangot. Ez egy kitüntető cím, tekintet nélkül az építészeti stílusra. A XVIII. század elejétől terjedt el megkülönböztetése a „basilica major”-tól (nagyobb bazilika). A kitüntetés számos joggal és kötelezettséggel jár! Más „basilica minor” címmel rendelkező magyarországi templomok: Nagyboldogasszony és Szent Adalbert-főszékesegyház, Szent István bazilika, Szent Mihály-székesegyház stb. Ebből is látható, hogy ez egy igazán rangos cím, hiszen csak a legnagyobb és legszebb magyarországi templomok birtokolják. Összehasonlításképpen a „basilica major” címet csak négy római templom kapta meg, nevesítve a Szent János bazilika, a Szent Péter bazilika, a Szent Pál bazilika és a Nagy Szűz Mária bazilika.
Turisztika
-Sörfőzés
Az apátsági sörfőzés történelme 1735-ig nyúlik vissza, ekkor készült el itt az első sörkülönlegesség! A zirci sörfőzés múltja kalandos, több épületben is folyt, mígnem arra a helyre került, ahol ma is zajlik a folyamat!
Ma kóstolhatunk itt pilzeni típusú sört, belga típusú félbarna ale-t, gyümölcsös, szűretlen fehér búzasört, a „Havaska” nevezetű belga típusú ale-t, szecsuani borssal fűszerezett szűretlen világos sört, az „apátok kedvencét”, ami egy szűretlen barna ale, valamint a levendulával és narancshéjjal megbolondított világos, szűretlen zirci apátsági különlegességet! Hmm, ezek nagyon jól hangzanak!
Az Apátsági Manufaktúra látogatható, erről honlapjukon lehet tájékozódni!
-Arborétum
Az apátsághoz tartozó Arborétum Magyarország legmagasabban fekvő fás gyűjteménye, ami egy 18 hektáros területen fekszik. Főleg őshonos növényekkel találkozhatunk, de akadnak betelepített fajok is.
Érdekesség, hogy a park területén található egy 400 éves kocsányos tölgy is, melyet a terület legrégebbi fájaként tartanak számon. A fa az egyike, az eredetileg ide telepített állományból megmaradt egyedeknek! 1753-ban volt egy erdőirtás, mely során rengeteg eredeti növény elpusztult, ennek a fának valahogy sikerült megúsznia ezt az eseményt! Az év fája címre is jelölték az agg fás szárút!
Az Arborétumhoz tartozik egy tó is, melynek ma már csak esztétikai jelentősége van, még szebbé teszi az Arborétum összképét, régen azonban fontos szerepet töltött be az itt élő szerzetesek mindennapjaiban. Korábban rengeteg halastó volt a környéken, ezek egyike volt a szóban forgó is. Ez azért volt fontos, mert az Apátság szerzetesei a böjti időszak alatt sok halat fogyasztottak, a lakhelyük melletti tó pedig kiváló lehetőség volt, hogy előteremtsék ezt a nagy mennyiséget!
-Múzeum
A Bakonyi Természettudományi Múzeum is ebben az épületegyüttesben kapott helyet! Az 1972-ben alapított múzeum különleges kiállításokkal várja az érdeklődőket! A kiállítások leginkább a bakonyi tájat és annak állat-és növényvilágát mutatják be. Végigkalauzolnak a Bakony hegység különböző egységein, az ezekre jellemző fajokon, valamint a terület évszakonkénti változásait is bemutatják.
A vadászatot kedvelők pedig gyönyörködhetnek a múzeumnak adományozott trófeagyűjteményben.
Itt található a Reguly Antal Műemlék Könyvtár is, amely egy 65 ezer kötetet számláló gyűjtemény.
Összefoglalva a zirci Apátság egy nagyon meghitt és érdekes hely, ahová érdemes ellátogatni! 😀 Ha tetszett a cikk, olvasgass további a Bakony térségét bemutató írásaink között!