Szentgáli tiszafás

Máshol a világban is találkozhatunk nagy kiterjedésű tiszafa erdőkkel, elsősorban Európa hűvösebb területein, de mára ez a hidegkedvelő, a nyitvatermők osztályába, a tiszafa-félék családjába tartozó faj, csak néhány helyen maradt fent. A szentgáli, a földrész második legnagyobb őshonos tiszafaerdeje 120 ezer tiszafával.  (A Szlovák-Kárpátokban 180 ezer tiszafa él.) Érdekesség, hogy Szentgálon jóval a neki megfelelő klímájú magasság alatt él, de a jó vízellátottság, a vékony sziklás talaj és a párás mikroklíma kedvező feltételeket teremt a túléléshez. A tiszafa rendkívül lassan növő fajta, nagyon jó a megújuló képessége. A lerágott, levágott egyed újra és újra sarjad. (a Bakony gazdag vadállománya előszeretettel fogyasztja a mérgező hajtásokat is). A tiszafás természetvédelmi terület, nagysága 213 hektár.

A bándi Essegvár

Bánd község – mely tíz kilométerre fekszik nyugati irányban a megyeszékhelytől, Veszprémtől – déli határában, a Séd patak mellett emelkedő mészkőszirt északnyugati végén találhatók Essegvár romjai.

Essegvár, vagy másik nevén a bándi vár története az 1200-as évekig nyúlik vissza, feltehetően 1279 és 1309 között építették eleinte nagyrészt fából, majd az 1300-as években átépítették kővárrá. A falut eleinte, az Árpád-korban az Atyusz nemzetség bírta Terra Seg sive Band néven, ekkor még vára nem ismert. A falu már egyházas hely, 1333-ban Sing, 1335-ben peding Band néven szerepel a pápai tizedjegyzékben. Közben a vár királyi kézbe is kerül, majd vissza az Essegváriakhoz. Essegvári Ferenc feleségül veszi 1499-ben Himfy Orsolyát, ezzel birtokába került egy másik Veszprém megyei vár, a döbröntei. Ezután a szerényebb méretű Essegvárat elhagyták, az lassan, de folyamatosan lepusztult. Valószínűleg az 1552-es veszprémi ostrom idején egy portyázó török lovascsapat okozta végső pusztulását. Az 1600-as években Bándot pusztaként írjál le. A Habsburg uralom idején telepítik újra, főként németajkúakkal. A várat és a II. világégésben elpusztított kálváriát lelkes helyiek újították, újítják fel, szívderítő módon. Plusz érdekesség, hogy a falu szülötte Mádl Ferenc, hajdani magyar államfő is.