1. Tési Szélmalmok
Tés község a Bakonyban. Az állandó széljárás miatt tiszta levegőjű, és alkalmas a szélenergia hasznosítására.
Tés határában két, szépen megmaradt szélmalom őrzi a múlt emlékeit. Már említettük, hogy a környék a szélenergia hasznosítására rendkívül alkalmas, olyannyira, hogy régebben négy szélmalom volt itt. Mára már csak kettő maradt meg belőlük, közülük az utolsó, a ma is működőképes Helt-féle malom 1951-ig üzemelt. A két ma is álló malom közül egyébként ez a régebbi. Ezt a malmot Pircher János ácsmester építette 1840 körül, míg a másikat, az Ozi-féle malmot Ozi János 1924-ben.
A két malom közül a régebbi, a Helt-féle látogatható. A bejárat Tésen a Táncsics Mihály utca 20. házszám alatti ház portájánál található. A ház mellett egy népi kovácsműhely is be lett rendezve, a falakon számos a mesterséghez szükséges szerszámmal és már kész termékkel. Az ház mögött egyéb népi művészeti emlékeket láthatunk, ezek mellett továbbhaladva az udvaron keresztül juthatunk ki a mezőre, ahonnan már jól látszik a két malom jellegzetes sziluettje.
A szélmalmok felújításra várnak. A házhoz közelebb eső, Helt-féle malmot lehet látogatni, kapunk egy hatalmas méretű malomkulcsot ezzel tudunk bejutni.
-
- A malom kulcsa
-
- A Helt-féle malom belseje
Belül megnézhetjük a malomköveket, a lapátokat hajtó hatalmas fogaskerekeket és ki is nézhetünk a gyönyörű tájra, a malom felső szintjén található kis ablakból. A másik malmot sajnos csak távolról láthatjuk, ahogyan kimagasodik a lágyan hullámzó gabonamező kalászai közül.
2. Jásdi Völgy
Jásd Tés mellett található. A Bakony északkeleti részén, a Gaja-patak kellemes klímájú, nyugodt, erdőkkel koronázott völgyében fekszik.
A falu országosan ismert búcsújáróhelye a Jásdi Szentkút. Híres a Gaja-patak szurdokvölgye, a Római fürdő. Látványosság a mai napig is működőképes Poós vízimalom. A faluban megnézhető és megtanulható a kosárfonás, seprűkötés, bepillantást nyerhető a tollfosztás műveleteibe.
Jásdi Szent kút
Hazánk legrégebbi ma is virágzó szent helye.
Már a kora vaskortól áldozóhelyként szolgált a szomszédos földvár, ahol a kutak mellett őseink, a pogány magyarok is áldozatokkal esdették ki istenük irgalmát. A keresztény Szentkút az 1845. évi kanonika vizitációs okmány szerint 600 évnél régebbi. Radó Polikárp liturgiatörténész a Pozsony melletti Mária völgye és az óbudai Szűz Mária-templom mellett a jásdi Szűz Mária-kápolnát tartotta a legrégibb és legjelentősebb középkori kegyhelynek, ahová őseink elzarándokoltak.
Poós Vízimalom
A Poós Vízimalom az 1950-es évek végéig őrlőmalomként működött, ma múzeumként látogatható, újra működő állapotban, ahol az eredeti gépeket vízi kerék hajtja meg. A malom látogatása telefonon előre egyeztetett időpontban lehetséges!
A Gaja-patak szurdokvölgye
A Bakony egyik leghangulatosabb patakvölgye a Gaja-szurdok, a hegység legkeletibb részén, Fehérvárcsurgó és Bodajk között fekszik, ott ahol a hegyek már dombokká szelídülnek.
Megközelítés
Fehérvárcsurgó felől közelíthető meg a szurdok.
A fehérvárcsurgói főkaputól az Országos Kék jelzésen, széles, kényelmes, tanösvény jellegű, tájékoztató táblákkal megtűzdelt földúton 10-15 perc alatt érünk el az ún. Központi területhez, ahol egy horgászásra is alkalmas tavat, büfét, fedett pihenőket, több tűzrakó helyet, asztalokat is találunk. Idilli hely a nagy tisztás a közeli, fenyővel borított dombokkal, szépen gondozott környékével, még egy kis játszóteret is építettek ide.
A régió legtisztább vízfolyása a Gaja patak, medrét természetes formájában hagyták meg, évtizedekkel ezelőtt a környékbeli bányászat megszűntével a patak majdnem teljesen kiszáradt, szerencsére a karsztvizek felengedése következtében az utóbbi években forrásai újraéledtek, és a hazánk középhegységeiben ritkán látott bővizű meder méltán vált a régió egyik leglátogatottabb pontjává.
Az erdei tótól távolodva egyre inkább szűkül a völgy, és megpillanthatjuk magát a kisebb folyó nagyságú patakot is, egy kis hídon átkelünk a másik partra, ott kanyarog a patakkal együtt jól jelzett utunk is.
Hamarosan elérjük a szurdok egyik legromantikusabb pontját, az Ádám-Éva fát. Hajdanán két öreg tölgy állt itt a Gaja partján, a nagyobbikat Ádámnak, míg a kisebbet Évának hívták. A kisebbik fának ma már nyomát sem találjuk, Ádám fája évtizedekkel ezelőtt pedig egy tűzben semmisült meg, kidőlt maradványain előszeretettel mászkálnak a gyerekek.
A kidőlt famatuzsálemtől tehetünk egy kitérőt a K∆ jelzésű, meredeken a hegynek felfelé tartó , korláttal védett ösvényen a szép kilátást nyújtó Vaskereszt melletti kiszögellésre.
Innen utunk tovább követi a patak kanyarjait, kényelmes, ligetes erdőben haladva. A kétoldalt lévő sziklák egyre jobban közelítenek a patakhoz, pár méterrel feljebb, több kisebb barlangot, „likat” is megfigyelhetünk. A legenda szerint némelyikben betyárok húzták meg magukat, még a hírhedt Sobri Jóska nevét is viseli az egyik barlang.
Hamarosan elérünk a szurdok végét jelző vadvédelmi kerítéshez, innen pár perc a bodajki műút, babakocsival érdemes itt már visszafordulni, a vállalkozóbb kedvűek egy alternatív útvonalon is visszatérhetnek a kiindulópont felé, feltéve, ha nem riadnak vissza egy kis kaptatótól, a jutalom a fel-felbukkanó gyönyörű panoráma, és egy kitűnő, hideg vízű forrás lesz.
A kerítést elhagyva az Országos Kéktúra útvonalán folytatva utunkat, elérjük az ún. Varjúvár meglehetősen elhagyatott épületét, ami egykor oktatási épület volt, itt figyeljünk, mert jelzésünk éles jobb kanyart vesz, és az épület másik szélénél kezd felkapaszkodni a hegyhátra. A kissé izzasztó, sziklás emelkedőről néha felcsillan a kilátás a szurdokra, ill. Balinka házaira. Gyönyörű karsztos erdőben járunk, majd elérjük a Tájcentrum kapuját, ami előtt ágazik el balra a piros jelzés, mi jobbra a kék jelzésen maradunk. Az Országos Kék hamarosan átmegy a kerítés nyílásán, enyhén lejtve pár perc séta után elágazáshoz érünk, ahol elbúcsúzunk a balra élesen elkanyarodó Országos Kéktől és jobbra fordulunk a K+ jelzésű turistaútra, mely visszavezet a kerítésen belülre.
Egy nagy bal kanyar után a kerítés mellett haladva hamarosan egy táblával is jelzett elágazásnál a K∆ út vezet ki a 2016-ban végre átadott, fémból épült Károlyi-kilátóhoz, ahonnan csodás panoráma tárul elénk az egész Gaja-szurdokkal, a távolban csillogó víztárolótól Balinkáig.
Térjünk vissza a K+ jelzésű úthoz, tovább folytatva utunkat a kerítés mellett 10 perc múlva érjük el a balról becsatlakozó P sáv jelzésű utat, az előttünk lévő két széles út közül a bal oldalit választva 2 perc múlva kibukkanunk az Alba Regia forrásnál, régi nevén Haja-kútnál. Sajnos a régebben kitűnő vizű forrás mellett ott virít a nem ivóvíz tábla, így meg kell elégednünk a mosakodással és a pihenőpadokon való szusszanással.
A forrástól több lehetőségünk van a túrát folytatni, a kék kereszten vissza tudunk jutni a szurdokhoz, a gyéren csorgadozó erecske völgyében, de folytathatjuk utunkat tovább a piros jelzésen is, egy nagy jobb, majd 5 perc múlva egy éles bal kanyar után egy tájékoztató tábláról tudunk informálódni a közelben talált kora vaskori halomsírokról.
További alternatíva a K+ jelzésről balra leágazó P∆, mely szívet dobogtató, de rövid kaptatóval emelkedik ki a völgyből az, egy kilátást nyújtó kiszögellésen lévő Vasutas-pihenőhöz. Tovább, pár perc múlva csatlakozik be a P∆ a P jelzésű útba.
A síroktól a piros jelzésű úton maradva, pár lépés után ismét találkozunk az Országos Kéktúrával, az elágazásnál a jobbra lefelé tartó utat válasszuk, az Öreg-hegy tisztásain keresztül vezető széles szekérúton szerpentinezünk le a völgy irányába. Miután balról elérjük a kerítést, figyeljünk, mert váratlanul balra, egy alig látható, vékony kis csapásra vált a Kéktúra. A Piroson maradva az Erdei tóhoz érünk vissza.
A Kéktúra ösvénye létrán kel át a vadvédelmi kerítésen, majd fiatalos erdőben, néhol igencsak benőtt, de jól követhető csapáson tekergőzik tovább. Szerencsére ez a kellemetlen szakasz nem tart sokáig és szó szerint kibukkanunk egy hétvégi házak mellett vezető széles szekérútra, melyen jobbra fordulunk. Pár lépés és a jelzések jobbra elhagyják a civilizációt, majd néhol szép kilátást élvezve a víztárolóra hangulatos fenyvesben ereszkedünk le, majd egy nagyon benőtt részt leküzdve érünk ki az országútra. Jobbra fordulunk, átmegyünk a Gaja hídján és pár lépés után vissza is érünk kiindulási pontunkra, a Tájcentrum fehérvárcsurgói bejáratához.
A túr leírásának forrása: kirandulastippek.hu
Kellemest kalandozást a Bakonyban!